Én nem próbálok meg felelősséget tenni az Önök vállára. Mert akár kimondom azt, akár nem, a felelősség már eleve az Önöké, pusztán amiatt, hogy azon kevesek közé tartoznak, akik megízlelhették a Szcientológia felbecsülhetetlen értékű ajándékát. Elvégre, ha egy tudós felfedezné a rák gyógymódját, az ő felelőssége lenne mindent megtenni azért, hogy eljuttassa a gyógymódot a világnak. Akkor most gondoljunk bele a mi felelősségünkbe. Mi nem csupán a test gyógymódjával foglalkozunk, hanem egy olyan betegséggel, amitől az ember azt hiszi, hogy ő a test. Mi örök halhatatlanságot és szabadságot ajánlunk.
A tény az, hogy a munka neheze már készen van. Az a feladat, melyet soha semmilyen vallás nem vitt még véghez a történelemben. Megvan az út, és fel van térképezve. És noha rátehetnénk az anyagainkat a világ minden polcára, és elpusztíthatatlanná tehetnénk őket a világ összeomlásával szemben, semmit sem érnénk el, ha az anyagokat nem használnánk.
Bár megnyertük a legfontosabb háborút, kétség kívül lesznek még csaták. Hát aztán! Mi mást várhatnánk el egy olyan világtól, amelyet a Szcientológia által felfedett aberrációk mozgatnak? L. Ron Hubbard ezt írta A Szcientológia céljaiban: »E nyugtalan világban nincs könnyű dolgunk. Elvégre ha könnyű lenne, nem is kellene ezt csinálnunk.«
A lényeg, hogy másoknak nincsenek megoldásaik. Nekünk vannak. De ez nem arról szól, hogy ki a jobb. Mert sokan vannak odakint, akik igenis kutatnak és próbálkoznak. És ha elbuknak, azért teszik, mert nincsenek meg azok a válaszaik, amelyekkel mi rendelkezünk. Nem léphetünk az új évezredbe a világ kudarcain zsörtölődve. Nem. Minden reggel, amikor felébredünk, mindnyájunknak tükörbe kell néznie, és azt mondania: »Az én felelősségem ennek a kezelése.« Mert csak mi vagyunk rá képesek.
Szóval, hol állunk a huszonegyedik század küszöbén? Pontosan ott állunk, ahol állnunk kell, készen arra, hogy megszerezzük a végső győzelmet.”
A beszéd teljes audiovizuális felvétele megtekinthető a legközelebbi Szcientológia egyházban.